Szívünk körülbelül 250-300 grammot nyom, egy perc alatt 5 liter vér áramlik át rajta, 2 milliárdszor dobban meg életünk folyamán, 70-et ver percenként és 4 ürege van. Hogy ezekkel a számokkal sokáig együtt élhessünk, tenni is kell, de mit? – tette fel a Kor Kontroll Társaság és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet közös egészségnapjának nyitókérdését a rendezvény háziasszonya, Bulla Bianka. Ne dohányozz, ne drogozz, ne alkoholizálj mértéktelenül, ne hízz el, mozogj, és ne stresszel, vagy legalább ismerd meg a stressz oldó technikákat! A sokszor - de nem elégszer- hallott választ a téma szakavatott értőitől – kardiológusoktól, belgyógyászoktól – tudhatták meg azok a fiatalok, akik ellátogattak a budapesti Aesculap Akadémiára.

Előzd meg a szívbetegségeket!

Az egészségnap fővédnöke, Dr. Szentes Tamás főpolgármester- helyettes köszöntőjében felidézte azokat a nem is olyan régmúltbeli időket, amikor a szívinfarktus még halálos betegségnek számított. Ma már más a helyzet, akik időben kardiológiai centrumba jutnak, és szakszerű ellátást kapnak, nagy eséllyel túlélik a bajt. Dr.Ofner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója hozzátette: az utóbbi években a kardiológia ellátás igen nagy léptékben fejlődött, és ennek pozitív lenyomata valóban meglátszik a halálozási statisztikákon, hiszen bár a szív-és érrendszeri betegségek még mindig vezető halálokként szerepelnek a toplistán, az elmúlt 10-15 évben jelentősen csökkent a halálozási arány. A szív- és érrendszeri betegségek hatékony kezelése lényeges – hangsúlyozta –, de talán még ennél is fontosabb a megelőzés.
A Magyar Kardiológiai Társaság elnöke, Dr. Kiss Róbert kiemelte, hogy a fiatal korosztálynak van a legnagyobb esélye arra, hogy olyan egészséges életmódot alakítson ki, amivel elkerülhetőek a szívbetegségek. Ennek része a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás és a dohányzás mellőzése.
A beszélgetést moderáló B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke felhívta a figyelmet, hogy mindenkinek felelősséget kell viselnie saját sorsa kialakításában, és nem helyes áthárítani ennek ódiumát az egészségügyi rendszerre és a társadalomra. Dr. Hódi Gabriella főorvos kifejtette véleményét, miszerint nem csak a dohányzás mértéke aggasztó, hanem a drogozás terjedése is, aminek legfőbb oka a könnyű hozzáférhetőség. Káros szokásaink között említette a mértéktelen szénhidrátfogyasztást, ami a mozgásszegény életmód mellett hamar elhízáshoz vezet. Jó lenne, ha a fiatalok okosan tájékozódnának, és nem ülnének fel a könnyű, például a gyorséttermi megoldásokat kínáló reklámoknak. A Magyar Kardiológiai Társaság által elindított www.szivderito.hu portál is segíthet ebben.
Dr. Kancz Sándor kardiológus főorvos egy amerikai kisváros, Framingham lakossága körében 1948-ban indított és évtizedeken át tartó vizsgálatot idézett fel, ennek alapján a tudósoknak sikerült tisztázni, mely okokra vezethető vissza a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása. Kiderült, hogy a legfontosabb rizikófaktorok a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód, az életkor és a férfi nem – bár ez utóbbi tézis mára megdőlt, ugyanis az ötven évnél idősebb nők is veszélyeztetett csoportba tartoznak. Ha tudjuk, mitől kell óvakodnunk, már csak rajtunk múlik, hogy életpályánk betegségektől mentes legyen. A képlet egyszerű: helyesen kell táplálkozni, sokat kell mozogni és nem szabad dohányozni.
Dr. Barna István klinikai belgyógyász főorvos, a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrológiai Társaság elnökségi tagja megdöbbentő adatokat idézett: 3,2-3,4 millió honfitársunk szenved magasvérnyomás-betegségben – orvosi nevén hipertóniában –, aminek az előfordulása 65-70 százalék a túlsúlyosok körében. Hazánkban hatezren szorulnak művesekezelésre, hatszázan várnak veseátültetésre, és hatszázezren élnek beszűkült vesefunkcióval. A vesebetegségek 25-30 százaléka a magas vérnyomás következtében alakul ki, ami – fogalmazott Barna főorvos – a szív- és érrendszeri betegségek alfája és omegája.
Dr. Borbényi Erika onkológus főorvos, a Kor Kontroll Társaság alelnöke a stresszt is az egészségünket veszélyeztető kockázati tényezőkhöz sorolta, s rögtön be is mutatott egy egyszerű gyakorlatot, amelyet a jelenlévők kipróbálhattak. A technika nem más, mint a légzés tudatos szabályozásával történő relaxáció, amivel bárki, bárhol néhány perc alatt levezetheti a feszültséget.

Mire jó a szívkatéter?
A szívkatéter forradalmasította a medicinát, hiszen – mint azt Dr. Kardos Attila kardiológus elmondta – alkalmazásával rengeteg információ szerezhető a szív és a koszorúserek állapotáról, ezt a kivetített fotók is illusztrálták. Katéterrel gyógyítani lehet az infarktust, meg lehet szüntetni a ritmuszavarokat, sőt, ki lehet váltani a mellkas megnyitásával járó bizonyos műtéteket is. Miközben a katéterből kiálló drótokat és egyéb alkatrészeket izgatottan forgatták a diákok, elhangzott, hogy érzéstelenítést követően az ágyékhajlatnál juttatják be a katétert a beteg testébe, majd a combvénán keresztül felvezetik a szívig. A szükséges beavatkozás elvégzése után kihúzzák a csövet, egy nyomókötést helyeznek el a behatolás helyén, négy óra múlva a beteg felkelhet és hazamehet.
Dr. Kőhalmi Zoltán kardiológus főorvos a diagnosztikában ma már rutinszerűen használt ultrahangvizsgálatok jelentőségéről beszélt. A mellkason keresztül végzett ultrahangvizsgálat képet ad a szív anatómiájáról, segítségével megmérhető a szívüregek mérete, a falvastagság. Információval szolgál a szív működését – összehúzódó és elernyedő képességét – illetően, láthatóvá tesz bizonyos billentyűbetegségeket. A finomabb szívstruktúrák megítélésére alkalmas a nyelőcsövön keresztül végzett szívultrahang vizsgálat, amellyel egy-két centiméterre megközelíthetjük a szívet, és láthatjuk azokat a részecskéket is, amelyeket a hagyományos, mellkasfalon keresztül végzett ultrahanggal nem. Így bizonyos eseményeket – például szélütést – követően megkereshetjük az embóliaforrást, amely gyakran a szívpitvarok kiöblösödő részében/ fülcsék/ bújik meg. A technika ma már azt is lehetővé teszi, hogy egy miniatűr ultrahang készüléket vezessünk föl katéteren keresztül az erekbe, amelyeket belülről le tudunk így filmezni.

Új szívvel…
A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben évente 6-7 gyermek kap új szívet – tudtuk meg Dr. Ablonczy László gyermekkardiológus főorvostól –, és 30-40 felnőtt transzplantációra történő előkészítése és utógondozása is az intézetben zajlik. A főorvost elkísérték a szívtranszplantáción átesett páciensek is. Tudja Réka Kisvárdáról érkezett, hogy elmesélje szívátültetése történetét. A 21 éves lány annyira gyorsan esett át mindenen, hogy még szorongani sem volt ideje. Jelenleg gépészmérnök hallgató, és boldog, hogy végre sportolhat: kipróbálta már a kerékpározást, a súlyzós edzést és a step aerobikot is, mostanában pedig a futásban leli örömét. Ahogyan visszaemlékszik az operáció utáni időszakra, családjának és barátainak nehéz volt a steril létet biztosítani számára. Kesztyű maszk, külön fürdőkád, szőnyeg nélküli szoba. Dekoltázsa mélyen kivágott, így látszik a műtét helye. Azt mondja, tudja kitől kapta a szívét, egy másik fiataltól, de nem szeretne találkozni a családjával.
A 32 éves Szőcs Júlia Luca egy vírusfertőzés miatt kialakult súlyos szívelégtelenség következtében szorult új szívre nyolc évvel ezelőtt. A mezőgazdasági mérnökként végzett ifjú hölgy ma PhD hallgatóként a szívátültetettek alvászavarait tanulmányozza, rendszeresen lovagol és élvezi az életet. Szokásai nem változtak, nem iszik sört, és nem eszik hamburgert. Bár amerikai pszichológusok kutatják, szerinte sci-fi, hogy valaki elkezdi átvenni az előző szív birtokosának tulajdonságait Ablonczy doktor elmondta, hogy a transzplantált betegek tünetmentes, teljes életet élhetnek, néhány gyógyszer szedésén kívül semmilyen megkötés nem korlátozza őket.
Az is kiderült, hogy maximum ezer kilométeres távolság jöhet szóba, ami a donorszívet illeti, hiszen a nemzetközi ajánlások szerint a donor testéből eltávolított szívet négy órán belül be kell ültetni a szívre váró mellkasába, utána már alkalmatlanná válik a keringés biztosítására. Ebben a négy órában benne kell legyen a kioperálása, a helikopteres, vagy repülőgépes szállítás, a leszállópályától a kórházig a mentőautós szállítás, egyszóval komoly logisztikai folyamat összeszervezni, hogy mindenki mindenhová időben érkezzen.
Egy szomorú történetet is hallottunk, jött a hír, hogy kioperálták a szívet, indul a helikopter vele. Kiszámították, hogy mikorra ér a helyszínre, és eltávolították e beteg szívét. Csakhogy a helikopter lezuhant, a katasztrófa során a személyzet életét vesztette, és sajnos a beteget is elveszítették. Akkor rendelték el, hogy az átültetésre váró beteg szívét csak akkor lehet kiemelni a mellkasából, ha belépett az ajtón, aki a donorszívet hozza.
A beszélgetések közötti szünetekben a hallgatóság a Medve Társulat zenés irodalmi műsorát élvezhette, Berényi Dáviddal és Legerszki Krisztinával, az egészséges táplálkozás jegyében pedig Győri Zsolt mesterszakácstól sajátíthatta el a müzli készítésének receptjét. A szünetekben ingyenes szűrővizsgálatok – vérnyomásmérés, boka-karindex mérés, stressz és állapotfelmérés – várták a szív-és érrendszerük állapotára kíváncsi érdeklődőket.

Forrás: Kor Kontroll Társaság