Miért csökkent a stroke, és az akut miokardiális infarktus okozta halálozás Magyarországon?

Szeptember elején jelent meg a Kardiológiai Szakmai Kollégium sajtóközleménye arról, hogy a szívkatéterezés következtében az elmúlt másfél évtizedben 15 ezerről 7700-ra csökkent az évi infarktushalálozás hazánkban. Az egészségügyi beavatkozás révén elért „ elkerülhető halálozás” eredményeit erősítve, az Országos Alapellátási Intézet elemzése : újabb jó hírrel szolgál.
Tanulmányából kiderül, hogy csökkent Magyarországon a stroke és a koronáriák elzáródásával kialakuló akut miokardiális infarktus (AMI) miatt bekövetkező halálozás a complyence, vagyis az orvos-beteg együttműködés javulásának eredményeképpen. Más oldalról: növekedett a kardiometabolikus terápiaként alkalmazott gyógyszerek fogyasztása. Egy konkrét szám: 2007-ben az AMI- okozta mortalitás 8400-ra csökkent az 1993-as évi 15000-ről ! Ez azt is jelenti, hogy a kardiovaszkuláris halálozási arány 100 000 lakosra vetítve 53% -kal kevesebb ebben az időszakban!
Erről számolt be az újságíróknak szeptember 29 - én Dr. Balogh Sándor az OALI főigazgatója és Dr. Császár Albert egyetemi tanár, az Állami Egészségügyi Központ osztályvezető főorvosa. Elmondták, hogy a mortalitási adatok forrása a Magyar Mortalitási Adatbázis - Központi Statisztikai Hivatal - míg az egy főre jutó kardiometabolikus gyógyszerfogyás adatai - vagyis a hipertónia ellenes, a vérzsír csökkentő, valamint az antidiabetikus gyógyszerek felírási adatai- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Mindkét adatforrás a teljes népességre vonatkozik. A vizsgálat a 2000-2008 közötti szakaszt öleli fel. A tanulmány szerzői éves adatok alapján vizsgálták a magas vérnyomás, a magas koleszterin és a diabetesz esetén fogyasztott gyógyszerek mennyiségének és a kardiovaszkuláris események számának változása közötti összefüggést. Eredményeiket statisztikai elemzéssel érték el, vagyis a 10 000 lakosra vonatkozó standardizált éves halálozási arányt és a 10 000 lakosonkénti vények számát mérték fel és az évenkénti változás összefüggéseit elemezték.
Nemzetközi becsült adatok szerint a szív és érrendszeri halálozás visszaszorításában a kockázati tényezők- dohányzás, alkohol, egészségtelen táplálkozás stb.- mérséklődésének tulajdonítható részesedési arány az Egyesült Államokban 75% , Új-Zélandban 60% , Skóciában szintén 60% , Finnországban 1982 és 1997 között 63%!
Vajon lehet- e a halálozás csökkenésének oka az egészségtudatos életmód terjedése Magyarországon is ? A válasz: nem. A kardiovaszkuláris kockázati tényezők esetében a szerzők a KSH által nyilvántartott egy főre jutó zsír, dohány és alkohol fogyasztás adatait vették alapul. Azt tapasztalták, hogy a zsírmennyiség nyolc év során változatlan maradt: 145,5 + 3,2 g/nap/fő. A vizsgált időszakban a dohány fogyasztási aránya évről évre növekedett, a cigarettára fordított összeg emelkedett, összesen 122.3 százalékkal! ! Az alkoholra fordított összeg 3.7%-ról 4.4%-ra nőtt! Nincs jelentős változás a gyümölcs- és zöldségfogyasztás tekintetében sem, így az életmód változás szegmens a vizsgálat szempontjából elhanyagolható.
Ugyanakkor az egészségügyi beavatkozás révén elért "elkerülhető halálozás" mutatója azt bizonyítja, hogy a vizsgált időszakban a gyógyszeres kezeléssel elkerülhető szív és érrendszeri halálozás 43%-kal csökkent Magyarországon, és a teljes mortalitás arányában kifejezve, ez 22%-ról 16% - ra való csökkenést jelent ! Számos szerző szerint a javulás az egyre szélesebb körben használt olyan eredményes terápiáknak tulajdonítható: mint a trombolízis, az aszpirin, az ACE gátlók, a statinok, és a koronária bypass műtétek Az OALI tanulmány megállapítja, hogy a kiválasztott gyógyszeres terápia használat, a gyógyszerfogyasztás növekedése jótékonyan befolyásolja a kardiovaszkuláris eseményeket.
Az is egyértelmű, hogy a kardiometabolikus kezelésben részesülő betegek száma megnőtt. Ezt egyébként a Magyar Hipertóniai Társaság által készített vizsgálat is igazolja. E szerint 2005-ben a kezelés alatt álló magas vérnyomásos betegek 39.3%-nál mértek 140/90 mmHg –nél alacsonyabb értéket. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a krónikus megbetegedések kezelése területén az alapellátási szakemberek képzése jobb ellátáshoz vezetett. A dolgozatból az is kiderül, hogy a születéskor várható élettartam 4,14 életévvel történő növekedésének egyik magyarázata a háziorvosok eredményes és szakmailag is igényes munkája.

2010. szeptember 29.