Sajtóközlemény

De a fű is! Ez a tanulsága az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Kor Kontroll Társaság október 7—i nyílt napjának. Röpködtek a számok és a gyakorlati példák, a szervezők ismét megpróbálták felhívni a figyelmet a dohányzás veszélyeire, ráadásul a tüdőrákkal összefüggésben, hiszen a tüdőrákos beteg 85-90 százaléka dohányzik!

A rendezvény háziasszonya, Bulla Bianka újságíró bevezetőjében rámutatott: a dohányzás aggasztó méreteket öltött a tizenévesek körében, hiszen már a gimnazisták 28 százaléka cigarettázik. Éppen ezért örömteli, hogy a „Ciki a cigi!” címet viselő egészségnapra sok-sok középiskolás ellátogatott az Országos Onkológiai Intézet gyönyörű új épületének csupa üveg aulájába. A nap végén sokan közülük felemelték a kezüket arra a kérdésre, hogy hajlandóak e barátkozni a cigarettáról való leszokást gondolatával?
A rendezvény fővédnöke Dr. Szentes Tamás, Budapest főpolgármester-helyettese köszöntőjében hangsúlyozta az egészségtudatos magatartás jelentőségét. Megjegyezte, hogy az egyén felelősségteljes életmódja mellett bizonyos egészségpolitikai intézkedések – például a nemdohányzók védelméről meghozott törvény – is képesek érdemben befolyásolni a lakosság egészségi állapotát.
A rendezvény házigazdája, Prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató megerősítette, hogy a tüdőrák azon szervi lokalizációk egyike, amelyek kialakulásában a személyes felelősség vitathatatlan. Mint elmondta, az emancipáció jegyében a társadalom elviselhetetlenül nagy terhet helyezett a nők vállára, aminek egyik szomorú „melléktermékeként” a lányok, asszonyok széles körében elterjedt a dohányzás, s vele együtt a tüdőrák is. Felhívta a közönség soraiban helyet foglaló fiatalok figyelmét arra, hogy életformájuk kialakításakor mérlegeljék azt is, hogy a káros szenvedélyek – a cigaretta, az alkohol, a kábítószer – rosszindulatú daganatos megbetegedéshez vezethetnek.
A társszervező, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke elmondta: nem véletlenül választották a rendezvény fő témájául a dohányzást, hiszen hazánk sajnos világelső a férfiak tüdőrák okozta halálozásában, európai viszonylatban pedig már a magyar nők is dobogós helyen szerepelnek. Kérdésére, hogy van-e direkt összefüggés a dohányzás és a tüdőrák kialakulása között, Dr. Rényi-Vámos Ferenc, az OOI Mellkas-sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa így válaszolt: az intézetben évente megoperált 1500 tüdőrákos beteg szinte mindegyike dohányos. Hozzátette: a tünetek a betegség késői szakaszában jelentkeznek, így a páciensek döntő hányadánál – 85 százalékánál – sajnos előrehaladott stádiumban fedezik fel a betegséget. Ilyenkor azonban már csak a kemoterápia és a besugárzás jöhet szóba kezelésként, mivel nem lehet műtéti úton eltávolítani a daganatot.
Fontos tehát a betegség korai felismerése, aminek egyik módja a szűrés lehetne, ám – mint azt Kásler professzor elmondta – a korábban a tuberkulózis szűrésére alkalmazott ernyőképes módszer nem elég érzékeny a tüdődaganat felismerésére. Annak, hogy jelenleg a világ egyetlen országában, így hazánkban sem végeznek népesség szintű tüdőrák-szűrést, a magas költségeken túlmenően oka, hogy a tüdődaganat igen gyorsan kifejlődik, ezért a szűrésnek csak akkor lenne értelme, ha gyakran megismételnék.
Éppen emiatt lenne lényeges, hogy a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló háziorvosok odafigyeljenek pácienseik életmódjára – vetette fel Dr. Szentes Tamás –, és dohányzó betegeiket kivizsgálásra küldjék.
Erre reflektálva Dr. Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója kiemelte: elsősorban életmódunk és káros szokásaink a felelősek a daganatos betegségek kialakulásáért, amit alátámaszt az a tény, hogy a tüdőrákos betegek 94-96 százaléka dohányzott korábban. S bár a háziorvos nem teheti le a betege helyett a cigarettát, nem fogyhat le, nem mozoghat helyette, sokat segíthet neki az életmódváltásban és a dohányzásról való leszokásban.
Dr. Polgár Csaba, az OOI főigazgató helyettes főorvosa egyetértett azzal, hogy a tüdőrák-szűrést a veszélyeztetettek körében lenne célszerű bevezetni. Mint elmondta, a radiológus szakemberek olyan szűrőmódszer kidolgozásán fáradoznak, ami évi rendszerességgel elvégezve sem jelent magas sugárterhelést az emberi szervezet számára.
Dr. Borbényi Erika onkológus főorvos a Kor Kontroll Társaság alelnöke hozzászólásában a pozitív gondolkodás jelentőségét emelte ki a daganatos betegségek esetében. ” Szervezetünk a legapróbb stressz hatására – akár egy megoldandó matematika feladatra – is azonnal reagál, ezért egészséges létezésünk alapja, hogy bármilyen körülmények között képesek legyünk tudatosan ellazulni, lecsillapodni.” Mondandóját azonnal illusztrálta is egy stressz oldó légzéstechnikával, amit az asztal mindkét oldalán ülők gyakoroltak.
Dr. Nagy Tünde onkológus főorvos a tüdőrák terápiájáról szólva rámutatott: kezelési lehetőségeik korlátozott voltára. Teljes gyógyulást elsősorban azok a betegek remélhetnek, akiknek daganata sebészi úton kezelhető, míg az egyéb gyógymódok behatárolt formában eredményeznek javulást. Számos új gyógyszer áll rendelkezésre, ám a betegség kiterjedése – a helyi és távoli áttétek megléte – alapvetően determinálja a túlélési esélyeket.
Komoly fejlődést tudhat maga mögött a műtéti technika – számoltak be az OOI tüdő-, illetve mellkas-sebészei- Dr. Agócs László, Dr. Mészáros László, Dr. Kocsi Ákos és Dr. Kostic Szilárd- a lézer és a kulcslyuksebészetről, vagyis a 21. század újdonságairól. Mint elmondták, a közelmúltban a Semmelweis Egyetem létrehozta az ország első mellkas-sebészeti tanszékét az OOI-ben, a rezidensképzés már meg is indult. A modern lézertechnikának köszönhetően ma már el tudják távolítani a tüdő tumor áttéteket – akár egyszerre 25-30 darabot is – úgy, hogy mindeközben a lehető legnagyobb tüdőállományt épségben megtartják. Dr. Mészáros László hangsúlyozta, hogy egy európai színvonalú nellkas-sebészeti osztályt sikerült kiépíteni az intézetben. „Ez egy olyan klinika / ahol nem azt kell nézni, hogy mi a legolcsóbb, mert abból esetleg jut, hanem, hogy mit igényel, mire van szüksége a betegnek! Több mint 200 kulcslyuk műtétet végzünk évente, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a bécsi kollégák hozzánk jönnek tanulni. „
A kulcslyuk-sebészet lényege, hogy mindössze három-négy apró metszést ejtve végzik el az operációt, amelyet követően a beteg már másnap felkelhet ágyából és néhány napon belül elhagyhatja a kórházat.
Másik nagy vívmány a műtüdő beiktatása: Magyarországon először az OOI-ben elvégzett, hat és fél órán tartó operáció során a kritikus időszakban – 2 óra 37 percen át – ezzel a berendezéssel biztosították a beteg szervezetének oxigénellátását. Az operációt végző Dr. Agócs László látván a sok fiatalt, elmondta, hogy ismert színészek, akik a retro filmeket végigdohányozták, mostanában mentek-és mennek el tüdőrákban.” A két lányom- az egyik 19 éves- természetesen nem dohányzik, és ha cigiző embereket látnak, azt mondják, hogy papa, te biztosan nem maradsz munka nélkül! Sokan szívják a füvet, és közben nem gondolnak arra, hogy a kábítószer- kereskedőket egyáltalán nem érdekli az ő egészségük, így a nagyobb bevétel reményében silány terméket kap a fogyasztó, homokkal keverik a füvet. A homok fő alkotóeleme a szilikát, a tüdőbe kerülve csökkenti a légzőfelületet, hosszú távon szilikózist okoz. Sok fiatal érkezik légmellel hozzánk, kiderült, hogy szinte mindegyikük füvezik! „

A gondolatébresztő beszélgetéseket a Medve Társulat zenés irodalmi műsora, valamint a gyógyult daganatos betegek és nővérek részvételével alakult Százszorszép hastáncklub bemutatója színesítette.. A nap végére remélhetőleg minden fiatal megszívlelte a rendezvény legfontosabb üzenetét, amely – Dr. Rényi-Vámos Ferenc szavaival – így hangzott: „Ne cigizzetek!”, s amelyet Dr. Agócs László így folytatott: „Ne is füvezzetek! „A címet tehát úgy érdemes módosítani, hogy ciki a cigi, de ciki a fű is!